Iskolánk története
Miskolci Magister, gimnázium a város szívében
Az első alapítványi iskola megalapítása óta, Magyarországon,(1988), máig, közel 1000 ilyen jellegű iskola jött létre átfogva a közoktatás egészét az óvodától az érettségit követő felnőttképzésig, az általános iskolától a szakképzésen át az alapfokú művészeti képzésig, a hátránykompenzációtól az elitképzésig. Ennek a trendnek az első etapjához kapcsolódott, az első miskolci alapítványi gimnázium, Matura Gimnázium néven, amely jelen intézményünk elődjének tekinthető.
Keletkezéstörténet
A Magister szellemi elődjét, a Miskolci Matura Gimnáziumot több mint húsz éve, nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben hozta létre két magánszemély, Gergely László és Gergely Lászlóné. Az azóta is hasonló keretek közt működő magángimnázium akkori alapító tagja és egyben igazgatója (Gergely László) 2004-ben elhunyt. A 2004-es évtől kezdve Gaál József igazgató és Gergely Lászlóné intézményfenntartó működtette tovább az iskolát, teremtve ezzel hagyományt a régióban,
A Matura Gimnázium szellemtörténete 2008 szeptemberétől folytatódott, új helyen, új fenntartóval és új néven a Tudomány és Technika Házában kezdte el működését. Kiváló belvárosi elhelyezkedéssel, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Herman Ottó Múzeum és a Városi Sportcsarnok közvetlen szomszédságában. A régi-új alapító-igazgató Gaál József lett, az intézmény fenntartását pedig az Euro-Magister Nonprofit Kft koordinálja.
Gaál József iskolaigazgató 2010. szeptember 1-jén tragikus körülmények között, életének 51 évében elhunyt.
Bár a közoktatás egészéhez képest viszonylag kis arányban tanulnak alapítványi iskolákban a magyar gyerekek, a szféra összetettsége, szakmai problémái, eredményei azonosak a hazai közoktatás egészével. Egyes területeken – így különösen a hátránykompenzáció, az alternatív iskolák, az alapfokú művészeti képzésben, az érettségit követő iskolarendszerű képzésben – nagyon nagy az aránya az alapítványi területnek (harmada), más területeken – így az általános iskolákban, általános gimnáziumokban – lényegesen kisebb az arányuk. (5-10 % közé tehető)
Számos közhely, városi legenda övezi általában az alapítványi iskolákat (drága magániskolák, alternatív iskolák) és nincs ez másként a Magister Gimnázium esetében sem. Bár az alapítványi iskolákról átfogó kutatások készültek, és mind a szakmai, mind a tágabb kört érintő média rendszeresen foglalkozik az alapítványi iskolákkal, mégis nehéz a féligazságokra építő félreértéseket tisztázni, mindez a gyakorlatban a közvetlen érintkezés, betekintés kapcsán tehető meg.
Nézzük, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar közoktatásban az alapítványi-magán iskolák, illetőleg ennek egy lokális spektrumában, konkrétan a miskolci középiskolák között, milyen szerepet tölt be a Miskolci Magister Gimnázium.
Az alapítványi iskolák közfeladatot látnak el, ugyanúgy, mint önkormányzati és egyházi társaik. Megfelelnek a közoktatási törvény előírásainak, az idejáró, ill. az ilyen intézményekben végzett tanulók számára legalább ugyanazokat a szakmai, személyi, oktatási feltételeket biztosítják, mint bármelyik magyar iskola Az alapítványi iskolák – szemben az önkormányzati, egyházi fenntartású intézményekkel – közfeladatot ellátó tevékenységüket kevesebb állami forrásból látják el, tekintettel arra, hogy csupán az alapnormát kapják meg, a kiegészítő támogatást alanyi jogon nem. Működésük forrása egyrészt a szülői támogatás, másrészt pályázati, fejlesztési támogatás, harmadrészt a hátránykompenzáló intézmények számára pályázati formában határozott idejű szerződéssel nyújtott kiegészítő támogatás. Bár óriási különbség van a különböző alapítványi iskolák között, több fontos közös jellemzőjük van.
Ezek: Az egy fenntartó – egy iskola a tipikus működési forma, s ez közvetlenebb kapcsolatot biztosít az iskolahasználói körrel. Általában kisebbek, és könnyebben alkalmazkodnak a családok, gyerekek igényeihez. Tekintettel szűkösebb forrásaikra, illetve arra, hogy a civil szféra részeként nem közvetlenül az állami forrásokból működnek, lényegesen hatékonyabban gazdálkodnak, mint önkormányzati társaik. A családokhoz való közvetlen kötődésük, társadalmi beágyazottságuk egyik kiemelten fontos velejárója, hogy a képzési funkción túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az érték- és normaközvetítő iskolafunkciónak.
Kiemelt szerepet töltenek be a korrekciós, problémamegoldó, konfliktusos helyzetekben. A differenciált alapítványi, magánszféra léte önmagában biztosítja a társadalom, a családok számára, hogy az egységes szabályozás keretei között a különböző oktatási szükségletekhez megfelelő támogatást nyújtson: ilyen iskolák szinte mindenhol hiánypótló jelentőségűek. Ez a szféra biztosítja a szociális háló „sűrítését”, a rendszerből kieső gyerekekkel való foglalkozással, az utcára kerültek támogatásával.
Ma Magyarországon elképzelhetetlen lenne a gyermekesély javítása, az alapítványi iskolákat alapító lelkes, szakmailag felkészült gyerekmentő pedagógusok nélkül. Ez a hálózat biztosítja: A második esély iskoláinak nagy részét. A deviancia kezeléséhez nagymértékben itt járulnak hozzá. A társadalmi hátránykompenzáló altruista intézmények mellett nagyon jelentős az aránya az alapítványi szférának az SNI tanulók nevelésében is.
A Miskolci Magister Gimnázium szerepe a régió közoktatásában is hasonló kompetenciákat mutat, de speciális feltételekkel, szereppel. Komplex oktatási koncepciónkban szerepet kap a második esély és a deviancia is, de elsősorban a tehetséggondozás és a tehetség kibontakoztatása dominál. Specialitásunk a mozgóképkultúra és médiakommunikációs kurzus, és az úgynevezett sportolói- labdarúgás orientációjú osztályok indítása, hiszen itt tanulja a közismerteteket a DVTK- utánpótlás különböző korosztályainak, az ilyen labdarúgó vidéki diákoknak általánosságban, évenként több mint ötven százaléka.
A DVTK- val közös megállapodás alapján ezek a gyerekek a testnevelési órák keretében a heti öt edzés mellett még két délelőtti edzésen is részt vesznek, szakmai vezető segítségével. Így fejlődésük jóval intenzívebb, játékossá válásuk jóval sikeresebb lehet.
A Miskolci Magister Gimnázium szerepe, tehát többszörösen hiánypótlónak tekinthető a régióban, hiszen egyszerre esélyként, alternatívaként, hálóként jelenik meg az állami közoktatási rendszerből kieső diák számára, másfelől hátránykompenzációs metódusa mellett a tehetséges utánpótláskorú labdarúgó élsportoló fiatalok empatív közismereti képzését is ellátja, sportkarrierjük építésében vesz részt.
Zemlényi Attila
intézményvezető
Az első alapítványi iskola megalapítása óta, Magyarországon,(1988), máig, közel 1000 ilyen jellegű iskola jött létre átfogva a közoktatás egészét az óvodától az érettségit követő felnőttképzésig, az általános iskolától a szakképzésen át az alapfokú művészeti képzésig, a hátránykompenzációtól az elitképzésig. Ennek a trendnek az első etapjához kapcsolódott, az első miskolci alapítványi gimnázium, Matura Gimnázium néven, amely jelen intézményünk elődjének tekinthető.
Keletkezéstörténet
A Magister szellemi elődjét, a Miskolci Matura Gimnáziumot több mint húsz éve, nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben hozta létre két magánszemély, Gergely László és Gergely Lászlóné. Az azóta is hasonló keretek közt működő magángimnázium akkori alapító tagja és egyben igazgatója (Gergely László) 2004-ben elhunyt. A 2004-es évtől kezdve Gaál József igazgató és Gergely Lászlóné intézményfenntartó működtette tovább az iskolát, teremtve ezzel hagyományt a régióban,
A Matura Gimnázium szellemtörténete 2008 szeptemberétől folytatódott, új helyen, új fenntartóval és új néven a Tudomány és Technika Házában kezdte el működését. Kiváló belvárosi elhelyezkedéssel, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Herman Ottó Múzeum és a Városi Sportcsarnok közvetlen szomszédságában. A régi-új alapító-igazgató Gaál József lett, az intézmény fenntartását pedig az Euro-Magister Nonprofit Kft koordinálja.
Gaál József iskolaigazgató 2010. szeptember 1-jén tragikus körülmények között, életének 51 évében elhunyt.
Bár a közoktatás egészéhez képest viszonylag kis arányban tanulnak alapítványi iskolákban a magyar gyerekek, a szféra összetettsége, szakmai problémái, eredményei azonosak a hazai közoktatás egészével. Egyes területeken – így különösen a hátránykompenzáció, az alternatív iskolák, az alapfokú művészeti képzésben, az érettségit követő iskolarendszerű képzésben – nagyon nagy az aránya az alapítványi területnek (harmada), más területeken – így az általános iskolákban, általános gimnáziumokban – lényegesen kisebb az arányuk. (5-10 % közé tehető)
Számos közhely, városi legenda övezi általában az alapítványi iskolákat (drága magániskolák, alternatív iskolák) és nincs ez másként a Magister Gimnázium esetében sem. Bár az alapítványi iskolákról átfogó kutatások készültek, és mind a szakmai, mind a tágabb kört érintő média rendszeresen foglalkozik az alapítványi iskolákkal, mégis nehéz a féligazságokra építő félreértéseket tisztázni, mindez a gyakorlatban a közvetlen érintkezés, betekintés kapcsán tehető meg.
Nézzük, hogy milyen szerepet töltenek be a magyar közoktatásban az alapítványi-magán iskolák, illetőleg ennek egy lokális spektrumában, konkrétan a miskolci középiskolák között, milyen szerepet tölt be a Miskolci Magister Gimnázium.
Az alapítványi iskolák közfeladatot látnak el, ugyanúgy, mint önkormányzati és egyházi társaik. Megfelelnek a közoktatási törvény előírásainak, az idejáró, ill. az ilyen intézményekben végzett tanulók számára legalább ugyanazokat a szakmai, személyi, oktatási feltételeket biztosítják, mint bármelyik magyar iskola Az alapítványi iskolák – szemben az önkormányzati, egyházi fenntartású intézményekkel – közfeladatot ellátó tevékenységüket kevesebb állami forrásból látják el, tekintettel arra, hogy csupán az alapnormát kapják meg, a kiegészítő támogatást alanyi jogon nem. Működésük forrása egyrészt a szülői támogatás, másrészt pályázati, fejlesztési támogatás, harmadrészt a hátránykompenzáló intézmények számára pályázati formában határozott idejű szerződéssel nyújtott kiegészítő támogatás. Bár óriási különbség van a különböző alapítványi iskolák között, több fontos közös jellemzőjük van.
Ezek: Az egy fenntartó – egy iskola a tipikus működési forma, s ez közvetlenebb kapcsolatot biztosít az iskolahasználói körrel. Általában kisebbek, és könnyebben alkalmazkodnak a családok, gyerekek igényeihez. Tekintettel szűkösebb forrásaikra, illetve arra, hogy a civil szféra részeként nem közvetlenül az állami forrásokból működnek, lényegesen hatékonyabban gazdálkodnak, mint önkormányzati társaik. A családokhoz való közvetlen kötődésük, társadalmi beágyazottságuk egyik kiemelten fontos velejárója, hogy a képzési funkción túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az érték- és normaközvetítő iskolafunkciónak.
Kiemelt szerepet töltenek be a korrekciós, problémamegoldó, konfliktusos helyzetekben. A differenciált alapítványi, magánszféra léte önmagában biztosítja a társadalom, a családok számára, hogy az egységes szabályozás keretei között a különböző oktatási szükségletekhez megfelelő támogatást nyújtson: ilyen iskolák szinte mindenhol hiánypótló jelentőségűek. Ez a szféra biztosítja a szociális háló „sűrítését”, a rendszerből kieső gyerekekkel való foglalkozással, az utcára kerültek támogatásával.
Ma Magyarországon elképzelhetetlen lenne a gyermekesély javítása, az alapítványi iskolákat alapító lelkes, szakmailag felkészült gyerekmentő pedagógusok nélkül. Ez a hálózat biztosítja: A második esély iskoláinak nagy részét. A deviancia kezeléséhez nagymértékben itt járulnak hozzá. A társadalmi hátránykompenzáló altruista intézmények mellett nagyon jelentős az aránya az alapítványi szférának az SNI tanulók nevelésében is.
A Miskolci Magister Gimnázium szerepe a régió közoktatásában is hasonló kompetenciákat mutat, de speciális feltételekkel, szereppel. Komplex oktatási koncepciónkban szerepet kap a második esély és a deviancia is, de elsősorban a tehetséggondozás és a tehetség kibontakoztatása dominál. Specialitásunk a mozgóképkultúra és médiakommunikációs kurzus, és az úgynevezett sportolói- labdarúgás orientációjú osztályok indítása, hiszen itt tanulja a közismerteteket a DVTK- utánpótlás különböző korosztályainak, az ilyen labdarúgó vidéki diákoknak általánosságban, évenként több mint ötven százaléka.
A DVTK- val közös megállapodás alapján ezek a gyerekek a testnevelési órák keretében a heti öt edzés mellett még két délelőtti edzésen is részt vesznek, szakmai vezető segítségével. Így fejlődésük jóval intenzívebb, játékossá válásuk jóval sikeresebb lehet.
A Miskolci Magister Gimnázium szerepe, tehát többszörösen hiánypótlónak tekinthető a régióban, hiszen egyszerre esélyként, alternatívaként, hálóként jelenik meg az állami közoktatási rendszerből kieső diák számára, másfelől hátránykompenzációs metódusa mellett a tehetséges utánpótláskorú labdarúgó élsportoló fiatalok empatív közismereti képzését is ellátja, sportkarrierjük építésében vesz részt.
Zemlényi Attila
intézményvezető